Amerikai cég távdobó orsója, kínai gyártással, európai piacra! Mi jöhet még?
Ja igen, null kilométeres magyar szerviz!
Így hát számomra egy jó pár órás „utómunka” következik, mert azért szegény emberünk a gyártósoron igencsak sietett. Valahol megértem Őt, de én viszont nem kapkodok, mert jó munkához idő kell, ahogy szokás mondani és a tapasztalat is ezt erősíti.
A neves cég orsója került ma az asztalomra, ami nem más, mint a PENN Conflict II CFTII4000LCEU. Első tekerésre éreztem, hogy több van az orsóban, mint amit gyári állapotában mutat, mert ugye ez az orsó sem látott még vízpartot. Szép egyenletes, viszonylag csendes futású tekerő, azonban érzem, hogy gondok vannak az összeszereléssel, messze nem tökéletes. Kotyog, kattog, ha megrázom zörög benne valami, szóval igazi iparos, sietős meló eredménye.
Szerencsére az alkatrészek, a csapágyak is jó minőségűek, így egy újraépítéssel, megfelelő hézagolásokkal rendbe lehet tenni az orsót, azaz elindítani a remélhetőleg hosszú pályafutását. Az orsót 7+1 jó minőségű golyóscsapággyal szerelték, a zsinórvezető görgő ugyan műanyag csúszócsapágyas, de ez megfelelő hézagolással utólag golyóscsapágyazható, így ez az egyetlen fejlesztési lehetőség. Sajnos a csiga csak egy csapágyat kapott, de egyébként minden fontos helyen golyóscsapágyak vannak, ami igen pozitív.
Az más kérdés, hogy egyik csapágy sem volt megfelelően hézagolva, de ezen utólag lehet segíteni.





Miután gondosan összeszereltem az orsót és megtekertem, ismét meglepődtem, hogy néhány „apróság” és az odafigyelés csodákra képes. A végeredmény igen meggyőző lett, ár/érték arányban nem rossz választás. A tökéletesítése viszont munkát igényel, talán nincs is olyan orsó, amivel ne kellene foglalkozni, már rögtön a karrierje legelején. Tisztelet a kivételnek, de most egy sem jut eszembe!
Készítettem néhány képet a munkálatokról, írok is hozzájuk, úgyhogy tartsatok velem, nézelődjetek, olvassatok! 






Ja és majdnem elfelejtettem, hogy osszátok meg a bejegyzést, hogy másokhoz is eljusson! Nagyon köszönöm! 




Az orsóház megbontása után elegendő kenőanyag található az alkatrészeken, a mennyiséggel nem szokott probléma lenni a Penn orsóinál. Más kérdés, hogy sajnos a téli hőmérsékletet nem igazán tolerálja az általuk használt kenőanyag, így gyakran tapasztalható, hogy hidegben megdermed és nehézkessé válik az orsók tekerése.

Az általam készített „robbantott ábra” az alkatrészek tökéletes tisztítása után. Jól láthatóak a „Rubber Sealed” golyóscsapágyak, azaz gumírozott zárásúak, amik precízebben zárják el a csapágygolyókat a külvilágtól.

A dobemelő rendszer Slider-e szerencsére elég masszív, így a törés esélye is igen csekély. A dobtengelyhez sem a „hétköznapi” csavaros megoldással kapcsolódik, mert a tengely vége menetes és egy anya szorítja össze a két alkatrészt.

Az orsó számomra „gyenge” pontjai egy helyen. A csiga egy csapágyon fut, az alsó vége sajnos nem csapágyas és nem is csapágyazható. A másik gyengéje a visszaforgás gátló, ami ugyan több százezer orsóban dolgozik többnyire hibátlanul, de azért a Penn által használt „KOYO” tűgörgői ebbe a típusba nem lettek beépítve. Ettől még jó… de lehetne jobb is!

Épül az orsó. A dobemelő rendszer tengelye (wormshaft), mindkét végén csapágyazott, de sajnos a hézagolás korrekcióra szorult. A konstrukcióból adódóan nem is volt egyszerű kivitelezni, de nem lehetetlen: megfelelő hézagolók és türelem kérdése. 😊 A hajtásért felelős műanyag fogaskerékről sokat nem írnék… ez már a XXI. század!

Az egyetlen fejlesztési lehetőség a zsinórvezető görgő csapágyazása volt, amit ki is használtam. Fontos hely a görgő csapágyazása, talán az egyik legfontosabb!
Egy másik dolog, amit itt jegyeznék meg, hogy a felkapókar nem vált vissza tekerésre, azt kézzel kell visszaváltani dobás után, kímélve ezzel a rotor alkatrészeit. Nem kell megijedni, ez nem hiba. 🙂

A hajtókar gombja is golyóscsapágyakon fordul, ami ugyan jelentéktelennek tűnhet, de a tekerés „komfortját” borzasztóan rombolhatja, ha nem egyenletesen fordul, esetleg nyikorog. Ami különösen bosszantó, ha a csapágyak ugyan megvannak, de nincsenek megfelelően kihézagolva és a gomb jobbra-balra kotyog. Ennél az orsónál is ez volt tapasztalható… pedig csak egy alátét és odafigyelés kérdése a tökéletes végeredmény! 😊

A fékrendszer karbon lamellákat kapott. Érdekesség, hogy a karbon lamellák a dobbal együtt fordulnak, tehát ez a fix és a fém alátétek fordulnak a tengellyel együtt… a megszokottal pont ellentétes megoldás, de az eredmény ugyanaz, csak húzza a hal! 😃

Miután gondosan összeszereltem az orsót és megtekertem, ismét meglepődtem, hogy néhány „apróság” és az odafigyelés csodákra képes! A végeredmény igen meggyőző lett, ár/érték arányban nem rossz választás. A tökéletesítése viszont munkát igényel, talán nincs is olyan orsó, amivel ne kellene foglalkozni, már rögtön a karrierje legelején.